Arginin - ez a kénvegyület rendkívül sok szerepet tölt be a szervezetben. qt2jk970yvqcecymtv5dom3rxhtjs4qt2jk970yvqcecymtv5dom3rxhtjs4

Forrás:

Búzakorpa, korpás kenyér, napraforgómag, szezámmag, zabliszt, barna rizs, dió, pattogtatott kukorica, zselatinos desszertek, csokoládé, szentjánoskenyér.

Arginin hatásai:

Az agyalapi mirigyre ( hipofizis) hatva fokozza a növekedési hormon kibocsátását. Elősegíti a szervezetben termelődő, mérgező hatású ammónia (karbamid) eltávolítását. Hozzájárul az immunrendszer egészséges működéséhez. Fokozza a spermaképződést, jótékonyan hat a veseműködési zavarokban. Előnyös sérülések esetén, gyorsítja a hámréteg képződését. Elengedhetetlen a fehérjeszintézishez és az optimális növekedéshez.

Az argininnel rokon aminosav az ornitin. Mindkettő részt vesz az úgynevezett karbamid ciklusban, amely a szervezetben állandóan végbemenő körfolyamat: az arginin előbb ornitinből képződik, majd enzimes bontás révén ismét ornitinné és karbamiddá alakul át.

Mire jó az arginin?

Hozzájárul a máj méregtelenítéséhez, a zsírmáj regenerálódásához, az izomtömeg gyarapításához, a testzsír csökkentéséhez. Elősegíti a kötőszövet, pontosabban a kollagén képződését. Jól használható a férfiak nemzőképességi zavaraiban, valamint olyan potenciazavarban, amelyet a csökkent hormontermelés, illetve a nemi vágy mérséklése idéz elő.

Sportolók kiválóan alkalmazhatják elsősorban a növekedési hormon termelődésére gyakorolt hatása miatt. Főleg izomszövet fejlesztésére, erősítésére, valamint a testzsír csökkentésére alkalmas.

 

Amit még érdemes tudni

Nem szedhetnek L-arginint a terhes és szoptatós anyák, skizofréniában szenvedők. Nem ajánlott az alkalmazása herpesz esetében sem.

Wikipédiából: https://hu.wikipedia.org/wiki/Skizofr%C3%A9nia

„A skizofrénia, szkizofrénia vagy hasadásos elmezavar olyan kóros mentális állapot, amelyet a mentális folyamatok összeomlása, a gondolatok, érzések és cselekedetek közötti összhang felbomlása, rossz érzelmi alkalmazkodás, érzékcsalódások és téveszmék jellemeznek.
A skizofrénia elnevezés a görög eredetű szkhizein (σχίζειν), „hasadás” és phrén, phren- (φρήν, φρεν-), „elme” szavakból ered, a kifejezést a svájci Eugen Bleuler pszichiáter alkotta 1911-ben. A skizofrénia nem jelent „tudathasadást” vagy „többszörös személyiségzavart” (ezeket manapság disszociatív személyiségzavarnak is nevezik), és gyakran össze is keverik a két betegséget. A kifejezés a betegség jellegzetes megjelenési formájának következtében inkább azt jelenti, hogy „hasadt a szellemi funkció”.[4] Leválik az érzelem a gondolkodásról (pl. nevetve beszél az édesanyja haláláról).

A skizofrénia úgynevezett spektrumbetegség, betegségcsoport,[5] amelynek leggyakoribb megnyilvánulási formái az akusztikus hallucinációk, paranoid vagy bizarr téveszmék, illetve dezorganizált (rendezetlen) beszéd és gondolkodás. Ezekhez gyakran társulnak jelentős szociális és foglalkozási zavarok is. A skizofrénia rendszerint fázisokban kialakuló betegség, tünetei leggyakrabban a fiatal felnőttkorban jelentkeznek (férfiak esetén 15–25 éves korban, nők esetében 25–35 éves korban jellemző[1]), a betegek 20–40%-ánál a serdülőkor táján jelentkezhet, de kiala­kulhat későbbi életkorban is. Nők esetében kritikus a gyermekszülés és a változás kora, 40–45 éves korban ismét gyakoribb.[1] Az egész élettartamon át tartó prevalencia körülbelül 0,3–0,7%.[6]”

Pin It on Pinterest

Ha tetszik az oldal kérlek oszd meg

Köszönöm