Cink fontos szerepe az anyagcsere folyamatokban NEEHEZZ qt2jk970yvqcecymtv5dom3rxhtjs4qt2jk970yvqcecymtv5dom3rxhtjs4

Forrásai:

Búzacsíra, tökmag, sörélesztő, tojás, mustár, marhafartő, bárányborda, sertésbélszín, osztriga, rák, tengeri halak.

Hatásai:

Fontos szerepe van az anyagcsere-folyamatokban, az enzimrendszerek működésében. Számos enzimnek a részét is képezi, ”egyfajta közlekedési rendőrként” működik a szervezetben. Szükséges a fehérjeszintézishez, a DNS előállításához.

Fontos szerepe van a vér sav-bázis egyensúlyának fenntartásában. A szaporodási rendszer valamennyi szervének kifejlődéséhez elengedhetetlen. A prosztata normális működése, csak elegendő cink jelenlétében lehetséges. Elősegíti az inzulin hormon képződését. Szabályozó szerepet tölt be az izmok összehúzódásában, és több mint valószínű a normális működéshez is szükség van rá.

Hiánya következtében kialakulhat:

A prosztata jóindulatú megnagyobbodása, érelmeszesedés.

Mire jó?

Segíthet a prosztata panaszok mérséklésében, a meddőség kezelésében. Gyorsítja a sebgyógyulást, Javítja a szellemi frissességet, Szenilis idős emberek állapotát is javíthatja a cinkpótlás ( mangánnal együtt )

Ízérzékelési probléma esetén jótékony hatása is lehet. A normális mennyiségű férfi nemi hormon (tesztoszteron) és sperma termeléséhez ugyancsak szükség van cinkre. Ezért potencia zavarokban hasznos az adagolása (B6 vitaminnal együtt).

Szabálytalan menstruáció esetén a cinkpótlás javulást hozhat, így elkerülhető a hormonkezelés. A környezet szennyezéssel szemben is nyújthat bizonyos védelmet, mert elegendő cink jelenlétében csökken az ólom és a kadmium beépülése a szervezetbe.

A köröm felületéről eltüntetheti a fehér foltokat. Sportolóknak több cinkre van szükségük, mert fokozott a zsírsav és vasanyagcsere az edzés és a verseny folyamán, amin nagyobb cinkveszteséghez vezet.

Jó tudni

A fokozott cinkbevitel rézhiányhoz vezethet, ezért ilyenkor a réz pótlására is oda kell figyelni.

Aki cink kiegészítőt szed, annak A-vitaminból ( vagy béta-karotinból) nagyobb mennyiségre van szüksége. Alkoholisták és cukorbetegek szervezetében kevesebb a cink. A cinkbevitel legelőnyösebb változata, ha ez a nyomelem kelát formában kerül a szervezetbe, mert így képes a legjobban felszívódni. (szemben a szulfát – vagy glükonátkötéssel)

A kelátképződés fogalma az 1800-as években jelent meg, amikor felfedezték, hogy a fémek azzal a képességgel rendelkeznek, hogy különböző molekulákhoz több kötéssel kapcsolódhatnak. A folyamat során kialakuló komplexvegyület úgy definiálható, mint egy olyan kémiai szerkezetet, amelyben egy vagy több molekula koordinatív kötéssel megköt egy fématomot.

A kelátok fogalmát mintegy húsz évvel a komplexvegyületek felfedezése után határozták meg. A kelátligandumok olyan több donoratommal rendelkező több fogú ligandumok, melyek ugyanazon központi atomhoz két vagy több kötést alakítanak ki heterociklust alkotva. Az ilyen heterociklust kelátgyűrűnek nevezik, míg a heterociklust generáló iont pedig a kelátképző reagensnek. A kelátkomplexek lehetnek anionos, kationos vagy semleges molekulák. Kvalitatív szempontból figyelve a kelátkomplexek létrejöttét és a kelátkomplexek stabilitását arra a következtetésre jutottak, hogy a kelátligandumok stabilabb komplexeket hoznak létre, mint a monodentát ligandumok. A kelátkomplex stabilitásának növekedése a központi atomot is tartalmazó heterociklus kialakulásának köszönhető. A fellépő stabilitásnövekedést Schwarzenbach javaslatára keláthatásnak nevezik.

A szervezet ionokkal való ellátása (makro- és mikroelemek) elsőrendű fontosságú. Az ásványianyag-pótlás komplex feladat. Az korántsem elég, ha a táplálék-kiegészítőkbe fémeket kevernek.
A megfelelő felszívódás céljából ezeknek különleges kémiai formában kell jelen lenniük a készítményben. A szervezet ásványianyag-forgalmát elemző kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy erre a célra legalkalmasabbak a fémek szerves savakkal alkotott, úgynevezett kelát-komplexei.
A Kelát (görög; karom) elnevezés arra utal, hogy ez egy olyan gyűrűs vegyülettípus, amelyben a gyűrűt alkotó atomoknak legalább az egyike hidrogén vagy fématom.
A kelát kötésben a szerves sav ollószerűen mintegy körülöleli a fémiont és befogadja az ion szabad elektron-párjait.
Az ilyen kötésű komplex molekulák felszívódása a legjobb, egyben megakadályozza a felszívódást gátló egyéb tápanyag-összetevők (például: fitinsav, oxálsav stb.) hatásait.
A fenti okok miatt azok a készítmények számítanak korszerűnek, amelyek összetétele a mennyiségi követelményeken kívül a minőségi követelményeknek is -például ásványi anyagok vonatkozásában a kelát-komplex formának- eleget tesz.

Forrás: Wikipedia; Dr. Szendre Zsolt: Mit jelent a kelátos kötés? (orvostudakozó)

Cink napi szükséglet

Csecsemő3-5 mg
1-3 év5 mg
4-10 év6-7 mg
11-18 év9-10 mg
19 év felett9 mg
terhes és szoptató anya13 mg

 

Kitűzés a Pinteresten

Ha tetszik az oldal kérlek oszd meg

Köszönöm