F-vitamin (telítetlen zsírsavak) - mire jó, hatásai, hiánya, mennyi kell belőle qt2jk970yvqcecymtv5dom3rxhtjs4qt2jk970yvqcecymtv5dom3rxhtjs4

Forrásai:

Növényi olajok( forrásuk lehet búzacsíra, lenmag, napraforgómag, szójabab, amerikai mogyoró) dió, mandula, avokádó.

Hatásai:

A linolsavat a linolénsavat és az arachidonsavat sorolják ebbe a csoportba. Az F-vitamin segíti a szervezetben a telített zsírok elégetését. Befolyásolja a belső elválasztású mirigyek működését, kalciumot juttat a sejtbe.

A telítetlen zsírsavak a telítettekből alakulnak át. A többszörösen telítetlen zsírsavakban egynél több kettős kötésben lévő szénatom található, az egyszeresen telítetlen zsírsavakban egy szénatom van kettős kötésben, a többi vegyértékeit hidrogénatomok kötik le. Az emlős szervezetek legfeljebb egy telítetlen kötést tartalmazó zsírsavak szintézisére képesek.

Azokat a kétszeresen vagy többszörösen telítetlen zsírsavakat, amelyeket az emlősök szervezete nem tud előállítani, de kis mennyiségben felhasznál, esszenciális zsírsavaknak nevezzük.

 

Hiánya következtében kialakulhat:

Ekcéma, akne.

Mire jó?

Megakadályozza a koleszterin lerakódását az erekben. Megelőzhetőek vele a szív és érrendszeri betegségek. Elősegíti a növekedést és a szervezet más élettani folyamatait. A telített zsírok elégetése révén elősegíti a fogyást.

 

Jó tudni

Zsírban oldódik,  

Ha elegendő mennyiségű linolsav kerül a szervezetbe, a másik két telítetlen zsírsavat (linolénsav és arachidonsav) képes maga szintetizálni. Aki nagy mennyiségű szénhidrátot fogyaszt, annak több telítetlen zsírsavra van szükség. Az F-vitamin jobban felszívódik, ha E-vitaminnal együtt veszik be.

A legtöbb diófélével ellentétben a paradió és a kesudió nem alkalmas a telítetlen zsírsavak pótlására.

Az egyszeresen telítetlen zsírsavak mind közül a legfontosabbak és a “legegészségesebbek”. Emelik a HDL-koleszterinszintet és csökkentik az LDL-koleszterinszintet, a zsírban oldódó vitaminok (azaz A-, D-, E-, K-vitaminok) felszívódásában segítenek, csökkentik a mellrák esélyét, és enyhítik a rheumatoid arthritisben jelentkező fájdalmat. Szükségesek a magzat, illetve a növekedésben lévő gyermekek idegrendszerének egészséges fejlődéséhez is.

Egyszeresen telítetlen zsírsavakat tartalmaznak a növényi olajok (olívaolaj, napraforgóolaj, kukoricaolaj stb.), az avokádó, a csonthéjasok, a földimogyoró. Kis mennyiségben fogyasztva ezeket csökken a “rossz”(LDL) koleszterin mennyisége vérünkben.

Az olyan kétszeresen vagy többszörösen telítetlen zsírsavakat, amelyeket az emlősök szervezete nem tud előállítani, de kis mennyiségben felhasznál, esszenciális zsírsavaknak nevezzük. A többszörösen telítetlen zsírsavak között vannak az omega-6 zsírsavak (linolsav) és az omega-3 zsírsavak (alfa-linolénsav).
Omega-3 zsírsavakban gazdagok a mélytengeri halak (hering, lazac, makréla stb.), a dió, a tofu, a sötétzöld zöldségek, bár tudományosan még nem igazolt, hogy ezek omega-3 zsírsavai is ugyanolyan jól hasznosulnak az emberi szervezeten belül, mint a halakban találhatóak. Omega-6 zsírsavakat találunk a szójaolajban, a kukoricaolajban és egyéb növényi olajokban.

Az esszenciális zsírsavak hiánya emberi megbetegedést általában nem okoz, mert teljesen zsírmentes táplálkozás nem létezik, és minden szervezetben vannak tartalékok is. Arányuk eltolódása azonban okozhat gondokat. Az elfogyasztott telítetlen zsírsav-típusok ideális aránya omega-3/omega-6 zsírsavak: 1:3-1:5 volna, a rosszul összeállított étrend esetén azonban gyakran 1:10-1:30-ra csúszik el ez az arány, különösen hazánkban, ahol a halfogyasztás jóval visszafogottabb a tenger melletti országokéhoz képest. A helyes mennyiségek visszaállításához omega-3 zsírsavakban gazdag étrendet, esetleg ezeket tartalmazó készítményeket javasolnak a szakemberek.

Kitűzés a Pinteresten

Ha tetszik az oldal kérlek oszd meg

Köszönöm