193960467857249 qt2jk970yvqcecymtv5dom3rxhtjs4

 

Foszfor forrásai:

Teljes gabonaszeletek, magvak, dió, tojás, hal, szárnyasok. Magas foszfor tartalmú ételek többek között:

szárazbab rozsliszt
teljes búza lencse
borsó fokhagyma
paraj zöldborsó
banán napraforgómag
bárányhús tojássárgája
trapista sajt edami sajt
ementál sajt sertésmáj

Élelmiszereink elegendő foszfort tartalmaznak ahhoz, hogy normál táplálkozás esetén fedezzék a szervezet foszfátszükségletét.

A legújabb kutatások szerint azonban a magas foszforbevitel akkor is kedvezőtlenül hat az emberi szervezetre, ha egyidejűleg nem mutatható ki a vér foszforszintjének jelentős emelkedése. A szervi károsodásokért ugyanis elsősorban a magas foszforbevitel által a homeosztázis visszaállítása érdekében kiváltott hormonális reakciók felelősek.

Az emelkedett foszforbevitel sajnos az egészséges emberekben is megbontja a foszfor és kalcium szabályozását szolgáló hormonális homeosztázist (egyensúlyt), károsítja a szöveteket, hozzájárul a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásához, az érelmeszesedéshez, ér-belhártyasérülésekhez, vesekárosodáshoz, valamint a csontállomány veszteségéhez, a csontritkuláshoz és az öregedési folyamat felgyorsulásához.

A fokozott foszfor bevitel a csontok egészséges állapotára is kockázatot jelenthet: egy serdülők között végzett vizsgálat szerint például a csonttörések gyakorisága összefüggést mutatott a foszforsavtartalmú kólafélék fogyasztásával.

Foszfor hatásai:

Elemi állapotban nem fordul elő a szervezetben, vegyületként, azonban minden sejtben megtalálható, gyakorlatilag valamennyi biokémiai folyamatban szerepet játszik. A csontok és a fogak normális szerkezetéhez elengedhetetlen. Lényeges a szív- és a veseműködés szabályozásában. Emellett szükség van rá az idegingerületek továbbításában is.

Foszfor hiánya következtében kialakulhat:

Csontfejlődés zavara, angolkór (rachitis) gennyesedés ( pyorrhoea)

Mire jó?

Szükséges a növekedéshez és a gyógyuláshoz, az energiatermeléshez. Mérsékli az ízületi gyulladást kísérő fájdalmat. Szükség van rá a a fogak és a fogíny egészségéhez. Idegrendszer működéséhez, fehérje-, szénhidrát-, zsíranyagcsere fehérejszintézis, enzimek működése.

Jó tudni

 A vörös foszfor sem vízben, sem szén-diszulfidban nem oldódik. A fehér foszfor jól oldódik szén-diszulfidban.,  

A foszfor a második legnagyobb mennyiségű ásványi anyag a szervezetben: felnőtt emberben 700-800 gramm található belőle. A kalcium és a foszfor aránya egészséges emberekben 2:1.

A foszfor legnagyobb része, 80-85%-a a csontokban beépülve szerves foszforsó formájában található, míg a fennmaradó rész a kalciumhoz hasonlóan vesz részt a szervezet működésében. Kis mennyiségben van jelen, de fontos szerepet tölt be a szervezet folyadéktereiben a kémhatás szabályozásában. Kevesen ismerik azt a tényt is, hogy szervezetünk a tartalékenergia egy részét foszforvegyületek formájában raktározza.

Ha valaki túl sok foszfort juttat be a szervezetében, felborítja az ásványi anyagok egyensúlyát, emitatt csökken a csontok és a fogak kalciumtartalma. Az átlagos étrenden túl sok foszfort tartalmaz. A legfőbb kalciumrablók a foszforban dús kólafélék, ezért aki rendszeresen sok kólát iszik, szinte biztosan tönkreteszi a csontrendszerét.
D-vitamin és kalcium hiányában a foszfor nem képes kifejteni kedvező hatását. Foszfor nélkül a naicin ( B3- vitamin) nem szívódik fel.

A foszfor (nyelvújításkori magyar nevén vilany) egy nemfémes, szilárd kémiai elem. A rendszáma 15, vegyjele P. Neve görög eredetű, jelentése „fényhozó”. Az ún. biogén elemek közé tartozik, részt vesz fontos szerves molekulák, például a DNS, RNS felépítésében.

Különösen a vesebetegek esetében kell fokozott figyelmet szentelni a magas foszforszint elkerüléséreA foszfor mérgező elem, túladagolásakor a standard mérgezési tünetek jelentkeznek.

A foszfor szinte minden élelmiszerben megtalálható, kisebb-nagyobb mennyiségben. Hiányállapotával nem is igazán kell számolni, mert az élelmiszeripar – elsősorban savanyító adalékanyagként – egyre több foszfort használ fel, általában foszforsavként.

 

Mennyi a napi szükséglet

 

Életkor szükséglet / mg / Nő szükséglet/ mg / Férfi
Félévesnél fiatalabb 190 190
7-12 hónap 280 280
1-3 év 620 620
4-6 év 620 620
7-10 év 620 620
11-14 év 775 775
15-18 év 775 775
19-30 év 620 620
31-60 év 620 620
60 év felett 775 775
Várandósság 930  
Szoptatás 930  
Nehéz fizikai munka   775
Stressz 800 800
Dohányzás 620 620
Alkohol fogyasztás 620 620
Menopauza 620  

 

Hogyan véd az immunrendszered

* milyen immunrendszereid vannak

* hogyan tarsd karban az ellenállóképességed

* mit tegyél, ha megtámad egy vírus

You have Successfully Subscribed!

Kitűzés a Pinteresten

Ha tetszik az oldal kérlek oszd meg

Köszönöm