A félelem, az aggódás, a szorongás, a stressz – amely minden nap ránk zúdul a médiából, gyengíti az immunrendszerünket és védtelenné tesz a fertőző betegségekkel szemben. És, ha nem vigyázunk, lassan megöl.
Ebben a bejegyzésben egy olyan orvostól fogok idézni, aki már több éve dolgozik háziorvosként és rendelkezik megfelelő tapasztalatokkal a vírusos betegségek elleni védekezésben.
Tényként lehet elkönyvelni, hogy minden évben vannak járványok, fertőző betegségek, amelyek a kovid kivételével semmilyen médiatámogatással nem járnak. Viszont van különbség, méghozzá óriási. Ugyanis a kovid hisztéria előtt
a tüneteket a lakosság megfelelően tudta kezelni, súlyosságuk függvényében.
Az alábbiakban kiderül, mit lehet (kellene) tenni, ha az ember elkapja a vírust. ( én 2020 ban már sikeresen kijártam ezt az iskolát)
Ha tisztában vagy, hogyan kell a vírusokat kezelni, megismered a 8 alapigazság és 5 alapszabályt akkor nem fogsz félni. Nem fogsz félni és elkerülöd a szorongást, stresszt, félelmet, ami képes bárkit a sírba tenni.
Íme Dr. Kun András írása:
“Több éve dolgozom háziorvosként és biztosan állítom, hogy hőemelkedéssel vagy lázzal, gyengeséggel vagy izom- és végtagfájdalmakkal, orrfolyással vagy hasmenéssel, köhögéssel vagy hányingerrel, stb. járó fertőző betegségek az év minden hónapjában nagy számban előfordultak a kovid járvány előtt is.
Az idén sincs ez másképp és jövőre is hasonló lesz a helyzet. A különbség csak annyi, hogy a covid hisztéria előtt a lakosság a tünetek súlyosságának megfelelően tudta kezelni ezeket a fertőző betegségeket.
A valódi vírus helyzet és annak megoldása az idén is ugyanolyan, mint tavaly vagy 10 évvel ezelőtt volt.
Ennek tisztázásában szeretnék segíteni a gondolkodni hajlandó lakosoknak.
A vírusfertőzések legyőzésének 5-ös szabálya,
Alapigazságok:
1. Az ember Isten képmására lett teremtve: „és monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra”. (10)
2. Ennek megfelelően az emberi szervezet isteni tökéletességgel működik – amíg tönkre nem tesszük.
3. Az immunrendszerünk is tökéletesen működik – orvosi segítség nélkül is, megvédi a szervezetünket a több ezer különböző vírustörzs ellen.
4. A félelem, az aggódás, a szorongás, a stressz – amely minden nap ránk zúdul a médiából, gyengíti az immunrendszerünket és védtelenné tesz a fertőző betegségekkel szemben.
5. A légző- vagy emésztőrendszeri fertőző betegségek túlnyomó többségét (90-100%) vírusok okozzák.
6. Számtalan vírus törzs létezik a Földön, amelyek képesek megbetegíteni az embert – hogy ne csak a coronavírust ismerjük:
RS-, influenza-, para influenza-, adeno-, rhino-, enterovírusok stb., mindegyik családban számtalan törzs és altörzs. (2)
7. A vírusfertőzések kezelésére jelenleg nincs semmilyen gyógyszerünk – csak az immunrendszerünkben bízhatunk.
Pld. a médiában diadalként beállított favipiravir 18 év alatt sem tudott felmutatni egyértelműen hatékonyságot igazoló klinikai vizsgálatot.
8. A háziorvosok mégis 80-90%-ban indokolatlanul antibiotikumot írnak fertőző betegségekre, részben mert nem vállalják a felelősséget, részben mert engednek a beteg követelésének. (3)
Egyszerűbb és gyorsabb felírni az antibiotikumot és lázcsillapítót, mint negyedóráig kérdezgetni a beteget a tünetekről és meggyőzni őt a helyes kezelésről, annak magyarázatáról.
9. Az antibiotikumok viszont csak a baktériumok okozta fertőzésre hatnak, akkor sem minden esetben – a vírusos eredetűre egyáltalán nem.
A fentiekből logikusan következik:
- antibiotikum adása nem gyógyítja a fertőző betegségek 90-100%-át (4), sőt
- a garat és emésztőrendszer baktérium összetételének megváltoztatásával gyengítik az immunrendszerünket, ezáltal is nehezítve a mihamarabbi gyógyulásunkat.
Mit lehet mégis tenni, ha elkapott egy vírus?
1. hallgatni, követni a testünk üzenetét ahelyett, hogy megpróbálnánk akaratunkat ráerőszakolni a testünkre,
2. segíteni a testünket, segíteni az immunrendszerünket, hogy megvédjen minket a betegségtől, ahogy teszi ezt már több tízezer éve,
3. követni az alábbi „5”-ös szabályt minden vírusfertőzésnél (pld. Covid esetén is – volt alkalmam kipróbálni több tucat covidos-os betegnél).
1. szabály – pihenés és alvás (szervezetünk tehermentesítése)
Fertőző betegségek esetén a betegek különböző súlyosságú gyengeségre panaszkodnak.
Az emberek ennek ellenére munkába mennek, járnak bevásárolni, szórakozni, stb. és közben csodálkoznak, hogy miért nem gyógyulnak.
Az általános gyengeség érzéssel a szervezetünk jelzi, hogy pihenésre, tehermentesítésre van szüksége a gyorsabb gyógyulás érdekében.
Ilyenkor a lehető legkisebb szintre kell csökkenteni a mozgást – otthon kell maradni, feküdni, pihenni, olvasni, naponta többször is aludni, hogy a szervezetünk a rendelkezésére álló napi energiamennyiség legnagyobb részét a vírusok elpusztítására tudja felhasználni. Minél többet mozgunk, annál kevesebb szabad kapacitás marad a fertőzés legyőzésére.
2. szabály – böjtölés (szervezetünk tehermentesítése)
Fertőző betegségek esetén a betegek különböző mértékű étvágytalanságot tapasztalnak. Ilyenkor az aggódó anyuka vagy nagymama összeállít egy öt fogasos lakomát, azzal a címszóval, hogy most meg kell erősödni.
A valóság ezzel szemben pont a fordított. Az emésztés nagyon energiaigényes feladat – a napi energiaszükségletünk 30%-a az emésztőrendszer működésére megy el, ami kb. 600 kcal veszteséget jelent naponta (5). Mennyi is 600 kcal? 600 kcal-át akkor égetünk el, ha 1 óra alatt 12 kilométert futunk!
Ha nem eszünk semmit, akkor ezt a 600 kcal-át megnyerjük, amelyet a szervezetünk a fertőzés gyors leküzdésére fordít.
A beteg gyermek visszautasítja az ételt, és csak italt kíván.
A beteg kutya meghúzza magát a kutyaházban, és napokig semmit sem eszik.
A beteg élőlények ösztönösen helyesen viselkednek – böjtölnek.
A beteg szervezet a gyógyuláshoz nélkülözhetetlen energiát a test saját raktáraiból nyeri.
Az ókorban Hippokratész – a nyugati medicina atyja – fontos gyógyító eszköznek tekintette a böjtöt.
Ugyanígy Paracelsus vagy az Ájurvéda medicina a gyógyítás fontos elemének tekintette a böjtöt.
Évszázadok során a lakosság túlnyomó többsége követte a vallási előírásokat és betartotta a 40 napos nagyböjtöt Húsvét előtt, ezáltal az emberek sokkal erősebbek és egészségesebbek voltak.
A fertőzés leküzdésére nincs szükség 40 napra – már 2-3 napos böjtölés alatt a fertőző betegségek többsége biztosan meggyógyul.
3. szabály – lázcsillapítók kerülése
Amikor fertőzéses beteg jelentkezik a rendelésen, mindig megkérdezem, hogy volt-e láza vagy hőemelkedése.
Általában azt válaszolják, hogy ő nem lázas típus. Tovább kérdezem, hogy milyen gyógyszereket vett be. Azt válaszolják, hogy reggel egy Cataflam-mal kezdte, majd folytatta Paracetamol-okkal és Neo Citranok-kal, végül egy Coldrex-szel zárta a napot.
Hát ennyi gyógyszer mellett nincs az az immunrendszer, amely képes lenne akár egy ki hőemelkedést is elérni.
Ellenben a láz elősegíti a szervezet fertőzésekből való felépülését.
A láz az evolúció során azért maradt fenn, mert túlélési előnyt biztosít az egyed számára.
Az immunrendszerünket gyengítjük, amikor követjük a TV-ből ránk zúduló gyógyszer reklámokat, és a legkülönbözőbb láz- és fájdalomcsillapítókkal tömjük magunkat.
Azután, meg csodálkozunk, hogy miért vagyunk már egy hete betegek és nem tudunk meggyógyulni.
A láz gyógyító ereje:
- az immunválaszok felgyorsulnak a magasabb hőmérsékleten,
- a fehérvérsejtek gyorsabban szaporodnak, fürgébben mozognak és serényebben pusztítják a testünkbe jutott vírusokat és baktériumokat,
- már a 38-39 fokos láz önmagában meg öli a vírusok zömét vagy legalább gátolja szaporodásukat,
- fokozza a kórokozók és méreganyagok kiválasztását.
A fentiek miatt ne vegyünk be semmilyen láz- vagy fájdalomcsillapítót – ne fogjuk vissza az immunrendszerünket – de rendszeresen ellenőrizzük a testünk hőmérsékletét lázmérővel.
Ha a lázunk megközelíti a 39 fokot, akkor már bevehetünk egy kisebb adag lázcsillapítót (pld. fél tabletta Algopyrin), de csak annyit, hogy a lázunk nem menjen 38 fok alá.
Inkább fél-egy napot lázasan feküdni és gyorsan meggyógyulni, mint lázcsillapítókkal begyógyszerelve magunkat hetekig lábadozni.
4. szabály – nagy mennyiségű C-vitaminfogyasztás
A mi szervezetünk nem képes C-vitamin előállítására. Így azt táplálkozással és táplálékkiegészítőkkel kell a testünkbe juttatnunk. Fertőzés esetén a testünk C-vitamin szükséglete többszörösére emelkedik. Megfelelően magas mennyiségben a C-vitamin megelőzheti a vírusos megbetegedést, és nagyban meggyorsítja a felgyógyulást az akut vírusos fertőzésből.
A C-vitamin hatása a fertőzés legyőzésére:
· különleges vírusgátló hatással rendelkezik, melynek során hatástalanítja a vírusok RNS-ét vagy DNS-ét, vagy a vírusok összekapcsolódását (9),
· serkenti az interferon termelődését, mely segít annak megelőzésében, hogy a sejteket vírus fertőzze meg,
· elősegíti az ellenanyagok termelődését és tevékenységét,
· a falósejtek működését serkenti, amelyek elpusztítják (felfalják) a v#rusos részecskéket.
A nagyobb adagok bevételétől nem kell félnünk, hiszen a honfitársunk Szent-Györgyi Albert, aki a C-vitamin felfedezéséért Nobel díjat kapott, minden áldott nap 8.000 mg C-vitamint szedett – 93 éves korában halt meg (nem C-vitamin túladagolásban).
Jómagam több mint 6 éve 3.000-4.000 mg C-vitamint szedek, amelyet ritka betegségeim alatt 6.000-8.000 mg-ra emelek.
5. szabály – nagy mennyiségű D-vitamin fogyasztás
D-vitamin a fertőzésekkel szembeni védekező immunválaszt több ponton is fokozza:
- szabályozza az immunrendszer működését,
- fokozza a monocyták aktivitását és faló (pusztító) kapacitását,
- fokozza a vírusok elölését,
- növeli a savas foszfatáz aktivitást,
- fokozza a kórokozó ellenes hatású eptidek, defensinek és cathelicidin termelését, (
- csökkenti a gyulladáskeltő és növeli a gyulladáscsökkentő citokinek szintjét – a citokin vihar ellen dolgozik.
Egy idei spanyol vizsgálat során kiderült, hogy a kórházba került igazolt covidos betegek D-vitamin nélkül 50%-ban, míg 20.000 NE napi D-vitamin adagolás esetén csak 2%-ban igényelték az intenzív terápiás kezelést. Egyszóval 25x kisebb eséllyel kerülünk intenzívre, ha szedjük a D-vitamint!
Fertőzések esetén a szokásos napi fenntartó 10.000 NE legalább dupláját kell bevenni – 20.000 NE naponta. Az idén januárban én is elkaptam a rendelésen a sok lázas, köhögő betegtől egy v#rusos fertőzést, amely nagyfokú gyengeséggel és 38,7 fokos lázzal járt.
Követve a saját útmutatásomat, 40.000 NE D-vitamint és 8.000 mg C-vitamint szedtem naponta – a harmadik napon – 2 nap fekvés után – már olyan erősnek éreztem magam, hogy ki mentem futni és lefutottam a szokásos 8 kilométert.
Összegzésként arra kérek mindenkit, hogy fertőző betegség esetén nyugodjon le, felejtse el a hivatalos média ijesztgetését, szurira való agitálását és bízzon a saját testében:
1. minél kevesebbet mozogjon – pihenjen, feküdjön, aludjon és
2. böjtöljön 2-3 napot – csak vizet és teákat fogyasztva és
3. ne vegyen be semmilyen láz- és fájdalomcsillapítót 39 fok alatt és
4. szedjen legalább 4 x 1.000 mg C-vitamint naponta és
5. szedjen legalább 20.000 NE D-vitamint naponta.”
Mivel ezen írásommal segíteni szeretnék a magyar lakosságnak, arra kérem önöket, adják tovább ismerőseiknek, barátaiknak, mert úgy hiszem ezek az információk, hasznosak lehetnek mindenkinek hazánkban!!!”
