Kobalt - fogyáskor csökken a káliumszint, ezért fokozott figyelmet igényel qt2jk970yvqcecymtv5dom3rxhtjs4qt2jk970yvqcecymtv5dom3rxhtjs4

Forrásai:

Kobalt főleg a tenger gyümölcseiben (rák, kagyló, osztriga), húsban, vesében, májban, tejben találhaót. A  B12-vitamin lényeges alkotóeleme (cianokobalamin).

Más vegyületben nem fordul elő, és ma már úgy ismerjük, mint mérgező elemet, amelynek

Kobalt hatásai:

Mivel alkotórésze a B12-vitaminnak, ezért nélkülözhetetlen a vörösvérsejtek képződéséhez. A szervezet nem képes előállítani, ezért táplálékkal kell bejuttatni.

Hiánya következtében kialakulhat:

Vérszegénység

Mire jó?

Megóv a vérszegénység ellen.

Jó tudni

Aki szigorú vegetariánus étrendet folytat, annak inkább kell számolnia kobalt hiány kialakulásával, mint a húsevőknek.

A kobalt tipus Mikroelem

Alapvető tudnivalók

A Kobalt az emberi szervezetben mindössze 1-2 mg-nyi található, ám a B12 -vitamin prosteticus csoportjának alkotórészeként igen fontos szerepe van szervezetünk működésében.

Miben játszik szerepet?

A kobalt B12-vitamin szintéziséhez elengedhetetlen, így közvetve részt vesz a vérképzésben. A szervezetben végremenő redoxi folyamatokban is van szerepe, mivel a kobalt többféle oxidációs állapotban is stabil vegyületeket alkot.

Túladagolása Hosszan tartó, nagy dózisban történő alkalmazása gátolja a pajzsmirigy jódfelvételét, így a golyva kialakulásához vezet.

Mekkora mennyiségben van rá szükségünk?

A szervezt kobaltszükséglete igen alacsony, mindössze napi 0.0001 mg.
Milyen táplálékokban található meg? Kis mennyiségben van szüksége a szervezetnek a kobaltra, így pótlása rendszerint nem szükséges. Az ember mindennapos szükségletét fedezi az elfogyasztott máj, vese, tenger gyümölcsei, tej, paraj és a száraz hüvelyesek.

Érdekesség

Miért mérgező a kobalt?

Amikor a modem mosogatószereket feltalálták, és a söröspoharakat ezekkel kezdték elmosogatni, kiderült, hogy a legkisebb nyomuk a poháron a sör habját azonnal eltünteti, olyan nagymértékben hatnak a felületi feszültségre.

E jelenség hatására a sör fogyasztása Kanadában annyira lezuhant, hogy a sörgyárosok valamit próbáltak ez ellen a jelenség ellen találni. Sikerült is, ugyanis kiderült, ha a sörbe egy kevés kobaltvegyületet tesznek, az inaktiválja a mosogatószert és a hab szilárd marad.

Néhány évig alkalmazták is e módszert, de kiderült, hogy a kanadai sörivók szívelégtelenségben sorra pusztulnak.

 

SÁRAY ILONA – RÓZSAHEGYI MÁRTA

A kobalt és vegyületei

A talajok kobalttartalma nagyon különböző, de átlagosan kb. ezerszer kisebb a koncentrációja, mint a vasé (3). A növények gyökerükön keresztül veszik fel a kobaltot a talajból. Kis koncentrációban a fém előnyösen hat a növekedésükre, a magasabb rendű növények (pl. burgonya, paradicsom stb.) keményítőtartalmát növeli.

Csak a közelmúltban fedezték fel, hogy a különböző mikroorganizmusok molekuláris nitro­génmegkötéséhez a kobalt nélkülözhetetlen. A tápoldathoz adott kobalttal például a szójabab gyökérgumóinak B12-tartalmát többszörösre lehet növelni.

A B 12-vitamin pedig koenzimként működik közre a molekuláris nitrogén megkötésében (3, 13).
A növények kobalttartalma takarmányozási szempontból is fontos, mert a B12-vitamin az állatok számára létfontosságú. Nagyon érdekes az a történet, ahogy ezt felfedezték. Ausztrália bizonyos területein igen sok birka betegedett meg az úgyneve­zett bozótbetegségben. Minthogy a betegség a vérszegénység tüneteit mutatta, ezért vasterápiát alkalmaztak.

Ez a terápia csak akkor bizonyult hatásosnak, ha nagy mennyiségű vasat juttattak az állatok szervezetébe. Ekkor viszont a vas lerakódott a májukban, veséjükben, és ez károsította a szervezetüket. Ezek után arra gondoltak a kutatók, hogy azért van szükség nagy mennyiségű vasra a betegség gyógyításához, mert nem a vas fejti ki ezt a hatást, hanem a vas szennyezése.

Széles körű vizsgála­tokkal sikerült megállapítani, hogy az aktív alkotórész a vasat mindig kísérő egyik nyomelem, a kobalt. Ezután a legelőket kobaltsó oldatával permetezték be, vagy kis fémkobalt golyókat szórtak szét, s így a bozótbetegség minden tünetét meg tudták szüntetni. Ezeket a gyakorlati tapasztalatokat hosszú időn keresztül nem tudták megmagyarázni, míg 1948-ban több tonnányi nyers májból kiinndulva sikerült egy bonyolult összetételű kobaltkomplexet előállítani, amelyet B12-vitaminnak neveztek el.

A felnőtt ember szervezete átlagosan 2,5 mg B12-vitamint tartalmaz, többségét a májban. A vegyület összegképlete: C63H90N14O14PC0. Szerkezetét csak 1955-ben sikerült egy Todd nevű angol kutatónak tisztázni. A legbonyolultabb nem fehérje anyagok közé tartozik a természetben.

Az állati eredetű élelmiszerek közül a máj, a vese, a tojás, a hal és a tejtermékek tartalmaznak jelentős mennyiségű B12-vitamint. Az emberi mikroflóra ter­mel valamennyit ebből a vegyületből, de ez valószínűleg nem hasznosítható. Hiánya az emberben is vérszegénységet okoz. Ha testtömeg kg-onként 1 mg-nál több kobaltion jut naponta a szervezet­be, akkor mérgezés lép fel.

Enyhébb esetben golyvát okoz, mert csökkenti a pajzsmirigy aktivitását, súlyosabb eset­ben szívizombetegség lép fel, mert a kobaltion gátolja a glikogén lebontását, így az felhalmozódik. Többek között azért nitrogénatom kapcsolódik hozzá.CH3CH3

 

Kitűzés a Pinteresten

Ha tetszik az oldal kérlek oszd meg

Köszönöm