Mangán hiánya mozgás koordinációjának a zavarát okozza, qt2jk970yvqcecymtv5dom3rxhtjs4qt2jk970yvqcecymtv5dom3rxhtjs4

Forrásai:

Mangán megtalálható a zöld levelű főzelékekben, borsóban, répában, szemes gabonafélékben, tojássárgájában, dióban.

Mangán hatásai:

Részt vesz azoknak az enzimeknek az aktiválásában, amelyeknek szerepük van a C-vitamin a B1- vitamin és a biotin beépülésében. Szükséges az egészséges csontszerkezethez.

Közreműködik a pajzsmirigyhormon, a tiroxin képződésében. A táplálék megfelelő emésztéséhez, az emésztőenzimek hibátlan funkciójához, a központi idegrendszer és az ivarszervek működéséhez is szükség van rá.

Hiánya következtében kialakulhat:

Mozgás koordinációjának zavara, vagy hiánya (ataxia)

Mire jó a mangán?

Hozzájárul a normális izomreflexhez, csökkenti az idegek ingerelhetőségét, adagolásával hamarabb elmúlik a fáradság. Segíthet visszatérő szédülések leküzdésében, az agy koncentráló-és emlékezőképességének javításában.

Jó tudni

Gátolja a felszívódását a nagy dózisú kalcium- és foszfor bevitel. Több mangánt igényelnek azok, akik sok tejet és húst fogyasztanak.

A mangánhiányos állapotokról illetve a mangánmérgezésről igen kevés adat áll rendelkezésre. Májbetegségben szenvedők, illetve várandós nők és szoptató anyukák kerüljék a nagyobb mennyiségű mangán bevitelét. Az inzulinnal kezelt cukorbetegeknél nagyobb mennyiségű mangán fogyasztása a vércukorszint esését eredményezheti.

A mangán diétás pótlása

egészséges esetben nem szükséges, mangántartalmú táplálékkiegészítők szedése előtt érdemes a kezelőorvos vagy családorvos véleményét kikérni

 

 

Mennyit honnan?

Javasolt napi beviteli mennyisége

  • felnőtt nők számára 1,8,
  • férfiaknak 2,3 milligramm,

amelyet az alábbi ételek fogyasztásával érhetünk el.

A tengeri herkentyűk

rajongói biztosan örömmel fogadják, hogy egy adag kagylóban napi mangánszükségletünk csaknem két és félszerese megtalálható.

A diófélék

szintén remek mangánforrásnak számítanak,

Mogyoró

a legnagyobb mangántartalma pedig van, megelőzve a listán a fenyőmagot és a pekándiót.

A babfélék és egyéb hüvelyesek

szintén gazdagok mangánban, ráadásul sok növényi fehérjét és lassan felszívódó szénhidrátokat is tartalmaznak.

A mangánban leginkább gazdag hüvelyes a limabab, ezt követi a csicseriborsó, az azukibab, majd a lencse.

Az olyan magvak, mint a tökmag, a szezámmag és a napraforgómag ugyancsak kiváló mangánforrásnak számítanak, akárcsak a teljes kiőrlésű lisztek, beleértve a rozslisztet, a zablisztet és a barna rizslisztet.

A gyümölcsök

közül az ananászban van a legtöbb mangán, de bőven tartalmazzák ezt a nyomelemet a bogyós gyümölcsök is.

A zöldségek

közül érdemes megemlíteni a leveles zöldeket, különösen a spenótot, a céklazöldet és a fodros kelt.

A tofukészítmények, illetve maga a szójabab is jó forrás, valamint az édesburgonya sem maradhat le a listáról.

.

Kitűzés a Pinteresten

Ha tetszik az oldal kérlek oszd meg

Köszönöm