Forrásai:
Salix alba köznapi nevén szomorúfűz. Kérgét a népi gyógyászat ősidők óta használja.
Szomorúfűz hatásai:
A fehérfűzfa-kéreg nagy mennyiségben tartalmaz szalicilt, (szalikozidot) szalikortint és más glikozidákat, továbbá flavonoidokat, csersavat, gyantát, oxalátokat és enzimeket. Ezen alapuló lázcsillapító és összehúzó (adsztringens) hatása. A benne lévő szalicinból a szervezet szalicinlsavat állít elő, amely természetes aszpirinként működik.
Az aszpirin jellegű, nem szteroid gyulladásgátló vegyületek, gátolják egyes prosztaglandinok képződését. A prosztaglandinok igen fontosak az immunrendszer működésének szabályozásában, így a szintézisüket akadályozó vegyületek segítségével az immunrendszer működésének hatékonysága fokozható és erősödik a gyulladásgátló hatás is.
„A prosztaglandinok hormonhatással rendelkező lipidmolekulák, amelyek az állati (és emberi) szövetekben zsírsavakból keletkeznek. Közös jellemzőjük, hogy 20 szénatomból állnak és egy öt szénatomos gyűrűt is tartalmaznak. A jeltovábbító molekulák eikozanoid (20 szénatomos zsírsavak oxidációjából származó vegyület) csoportjába tartoznak.
Hatásaik igen változatosak a különböző szövetekben, sőt egyik szervben akár ellentéte is lehet egy másikban kifejtett hatásának. Helyi funkciója az őt megkötő receptortól és az ezáltal elindított sejten belüli szignáltól függ. A prosztglandinok jellemzően az őt termelő sejtre (autokrin hatás) vagy a közvetlen környezetre (parakrin hatás) gyakorolnak szabályozó befolyást. A többi hormontól abban is különböznek, hogy nem egy adott szerv termeli őket, hanem az egész szervezetben szétszórva, a legtöbb szövetben helyben szintetizálódnak.
A prosztaglandinoknak két származékuk van: a prosztaciklinek és tromboxánok. Az előbbiek a véredények falaiban képződnek, hatékony helyi értágítók és a vérlemezkék összecsapzódásának akadályozásával gátolják a véralvadást és vérrögképződést. A gyulladási folyamatban is részt vesznek.[1] Ezzel szemben a vérlemezkékben szintetizált tromboxánok összehúzzák az érfalak simaizmait és elősegítik a vérlemezke-aggregációt.” Forrás: Wikipédia
Mire jó a szomorúfűz?
Fájdalomcsillapítás, lázcsillapítás az immunrendszer hatékonyságának fokozása. Erősítés és vértisztítás céljára, belső vérzések, gyomor- és bélhurut, ízületi bántalmak, hólyaggyulladás és reuma esetén ugyancsak ajánlott.
Enyhítheti a máj,- vese,- és a szívpanaszokat. Ötvenéves kor feletti férfiaknak ajánlott a szívinfarktus megelőzésére. Emellett alkalmazható féregűző és malária ellenes szerként, illetve külsőleg aranyares bántalmak kezelésére, fagyott testrészek borogatására
Jó tudni
A gyógyszertárakban kapható aszpirin-, főleg ha nagy dózisban és hosszabb időn át adagolják-károsíthatja az emésztőrendszert:
- hányingert,
- hasmenést,
- gyomorvérzést
- gyomorfekélyt okozhat.
- allergiás reakciót is kiválthat,
- szedése fülzúgáshoz, hallásproblémához vezethet.
Egy Nagy-Britániában végzett orvosi kutatás szerint a gyógyszer mellékhatás miatt kórházba került, majd ott elhálázott személyek 61% az aszpirin okozta vérzés áldozata lett.
A fehérfűzfa-kérgéből készült „természetes aszpirin” alalmazásakor kevésbé vagy egyáltalán nem jelentkeznek az említett gyógyszer mellékhatások, mert a szalicin a gyomron és a beleken áthaladva a májban alakul át szalicilsavvá.
Görcsös höröghurutban ( spasztikus bronchitis) és tüdőasztmára (astma bronchiale) való hajlam esetén nem javasolt.
Tisztelt Péter István!
Kéréssel fordulok Önhöz.
Aspirin proektet írtak fel vérhígítónak,/ agyi infarktusom volt/ napi 1 szemet.
Kiválthatnám fűzfateával? Milyen adagolással? Ihatom egy életen át? /A gyógyszert is szedni kéne/
Köszönöm válaszát.
Üdvözlettel: Huszár Józsefné