Vízben, zsírban, külön, egybe, mennyit - Létfontosságú vitaminok qt2jk970yvqcecymtv5dom3rxhtjs4qt2jk970yvqcecymtv5dom3rxhtjs4

Vízben illetve zsírban oldódó vitaminok,

A vitaminokat leggyakrabban aszerint

vízben oldodo vitaminok

zsirban oldodo vitaminok

csoportosítjuk, hogy vízben vagy zsírban oldódnak-e. Ezzel mindenkinek érdemes tisztába lennie, hiszen a vízben oldódó vitaminok fel nem használt része a bevitel után néhány órával már kiürül a vizelettel, míg a zsírban oldódó vitaminok hosszabb ideig elraktározódnak.

Az előbbiekből tehát különösebb kockázat nélkül általában emelt dózist is bevihetünk, míg az utóbbiak esetében nagyobb körültekintés szükséges. Zsírban oldható vitaminokat hosszabb időn át folyamatosan nem szabad szedni, mert felhalmozódhatnak és túladagolás következhet be.

Szerencsére könnyű megjegyezni, mely vitaminok tartoznak a zsírban oldódóak közé. Ilyen az A-, D-, E-, F-, és a K- vitamin. Az összes többi vízben oldódik. De a vízben oldódó vitaminoknál is van egy kivétel, ami hosszabb ideig megmarad a szervezetben. Ez a kivétel a B12 – vitamin.

Vízben oldódó vitaminok

B-komplex
B1-vitamin
B2-vitamin
B3-vitamin
B4-vitamin
B5-vitamin
B6-vitamin
B7-vitamin
B8-vitamin
B9-vitamin
B10-vitamin

B12-vitamin
B13-vitamin
B15-vitamin
B16-vitamin
B17-vitamin
Bx-vitamin
Kolin
Inozitol
C-vitamin
H-vitamin
P-vitamin

 

 

Gyógyszerrel együtt, vagy külön – külön?

Az állandó vagy ideiglenes

Gyógyszerrel és étrendkiegészítő

Együtt vagy külön

gyógyszerszedőkben fel szokott merülni a kérdés, hogy fogyaszthat-e étrend-kiegészítőt.

Mivel a két termékcsaládnak más-más funkciója van, ezért a válasz akár egyértelműen igen is lehetne, de az alapelv az, hogy az orvos által felírt gyógyszert ne helyettesítjük táplálék-kiegészítővel.

Ha mégis egy jól kiválasztott étrend-kiegészítővel szeretnénk elérni a hatást, akkor szükséges lehet konzultálni az orvossal és korábban beállított gyógyszert módosítani.

 

A másik fontos szempont, hogy a táplálék-kiegészítők elsősorban egészségünk fenntartására, a betegségek megelőzésére szolgálnak. Ugyan használhatók a gyógyulás felgyorsítására is, de inkább csak kiegészítő terápiaként.

Tudni kell, hogy a legtöbb táplálék-kiegészítőt étkezés közben vagy után érdemes bevenni, mert ilyenkor aktívabb emésztési és felszívódási folyamatok miatt a hatóanyag tökéletesebben hasznosul. Ezzel szemben az üres gyomorba bevitt táplálék-kiegészítők gyorsan áthaladhatnak az emésztőrendszeren,- miközben félig, vagy egyáltalán nem hasznosulnak.

Néhány kivétel azonban itt is lehetséges: például a ginszeng reggel éhgyomorra bevíve fejti ki a legjobb állóképességet fokozó élénkítő hatását. Egyesek szerint ez sokkal hasznosabb mint a kávé, de ez egyedi vélemény. Egyes étrend-kiegészítők között is ismert kölcsönhatás, amely lehet kedvező és kedvezőtlen – egyaránt.

A ginszengnél maradva a C-vitamint vele együtt ne vegyük be, mert rontják egymás hatását. Hasonló a helyzet a vassal és az E-vitaminnal. Ugyanakkor ismerünk szinergizmus, azaz együttható jelenséget, amikor egyes vitaminok, ásványi anyagok egyszerre fogyasztva erősítik egymás jótékony hatását. Jó példa erre az E-vitamin és a szelén, amik szinergisták.

Ugyancsak lényeges, hogy a gyógyszereket és az étrend-kiegészítőket soha ne vegyük be egyszerre. Ilyenkor ugyanis bármelyik csökkentheti a másik hatását, vagy esetleg kedvezőtlen kölcsönhatások léphetnek fel egymással.

Ezért aki gyógyszert szed, vegye be a megszokott időpontban, a táplálék-kiegészítő szedésével pedig várjon még egy-másfél órát.

Egyben vagy darabokban?

Néhány táplálék-kiegészítő szedésekor feltétlenül sok folyadékot kell fogyasztani. Különösen igaz ez akkor, ha az adott készítmény méregtelenítő hatású, hiszen ilyenkor szükség van a vízben oldódó méreganyagok kimosására, eltávolítására. Ilyen esetekben külön felhívják a figyelmet az adott készítmény leírásának végén.
Dilemmaként szokott megjelenni az embereknél, hogy egészben kell-e lenyelni egy-egy tablettát, vagy szabad darabokra törni, vagy esetleg megrágni.

Általában célszerű, hogy egészben nyeljük le őket, mert darabokra törve, vagy megrágva könnyebben megemészthetődnek és felszívódnak, rövidebb idő alatt kiürülnek a szervezetből.

A kapszula kivitelű készítmények kapszuláját se szedjük szét, vagy ha mégis ezt tesszük , számolni kell azzal, hogy a hatóanyag nem a az emésztőrendszer azon részén szívódik fel, ahol ez a legkedvezőbb lenne.

A kapszula többnyire arra való, hogy a benne levő hatóanyagot megvédje a gyomorsav roncsoló hatásától, vagy hogy a hatóanyag a gyomor pH-értékét megváltoztatva ne okozzon gyomorégést. (pl. foghagyma kapszula)
Különösen igaz mindez az olyan korszerű készítményeknél, amelyek folyamatos felszívódásúak, tehát a beviteltől számított 10-18 órán át megfelelő szintet biztosítanak a vérben.

Ügyelni kell az étrend-kiegészítő jó minőségére, ne csak az ár legyen fontos szempont. Ma már táplálék-kiegészítők tömkelege roskad a polcokon, óriási a választék. Az olcsóbbtól a drágábbig. Sajnos az olcsóbb készítmények nem mindig megfelelő minőségben és kémiai kötésben tartalmazzák a hatóanyagot, így annak hasznosulása sem megfelelő.

A fémionok például akkor szívódnak fel a legtökéletesebben, ha szerves savakkal alkotott úgynevezett kelátkötésben vannak. A szervetlen kötésű fémek felszívódása nem megfelelő, és nem ott történik, ahol ez a szervezetnek a legelőnyösebb. Ezzel magyarázható például, hogy a szervetlen vas-sókat tartalmazó vaspótlást szolgáló gyógyszerek gyakran okoznak gyomor-bélrendszeri panaszokat. Ezzel szemben a szerves kelátkötésű vas- főleg, ha C-vitaminnal együtt kerül be a szervezetbe, kiválóan hasznosul, és nincs semmilyen mellékhatása.
Itt is érvényes a mondás, olcsó húsnak híg a leve.

 

 

Mennyit szedjünk?

Erre a kérdésre nehéz egyértelmű választ adni. Igaz létezik ajánlott napi adag, ( angol rövidítése: RDA) fogalma, ez azonban akár országról országra is változó lehet. Többnyire évtizedekkel ezelőtt állapították meg, és a szakemberek nagy véleménye szerint a dózis a mai világban gyakran nem elegendő.

Csak ha egy hazai példát veszünk figyelembe, ami a C-vitamin ajánlott napi mennyiségére utal Magyarországon, (60 mg) láthatjuk, hogy elővigyázatosan kell figyelembe venni az RDA. Ugyanis konkrétan ennek a C-vitamin mennyiségnek az egészségre való hatósa elenyésző, talán a hiánybetegség, a skorbit megakadályozásához lehet elég. Már csak azért is érdemes az ajánlott mennyiségeket átgondolni, mert pl. a C-vitamin esetében tudjuk, hogy egyetlen szál cigaretta elszívása akár 100 mg C-vitamint tehet tönkre a szervezetben.

A táplálék-kiegészítő dobozának címkéjén a napi ajánlott adagot kötelező feltüntetni, méghozzá a forgalomba hozatal országában érvényes jogszabályoknak megfelelően. Legalább ennyit tehát nyugodtan bármilyen készítményből, de ettől még a táplálék-kiegészítők jótékony hatása aligha fog érvényesülni.

Éppen ezért táplálkozástudományi szakemberek megalkották az optimális napi adag ( angol rövidítése: ODA) fogalmát, amely jóval meghaladja az RDA szintjét. Ma még azonban nem tartunk ott, hogy ez az adagolási irányelv mérvadónak számítana.

Iránytűként marad tehát az alapos tájékozódás: forduljunk bizalommal az étrend-kiegészítő témakörben jártas orvoshoz, természetgyógyászhoz, dietetikushoz. Jó, ha az interneten is körülnézünk, de azért ne vegyük készpénznek, amit ott találunk, hiszen a piaci szempontok gyakran sokkal erősebbek, mint az egészségvédelem diktálta megfontolások.

Egy biztos. Vízben oldódó vitaminoknál minimális a túladagolás veszélye a zsírban oldódókkal azonban jobban kell vigyázni.

Kitűzés a Pinteresten

Ha tetszik az oldal kérlek oszd meg

Köszönöm